Leírás

Jellemzők:
Levélzet: Az ‘Gallisoniensis’ örökzöld, tehát télen is megőrzi a leveleit. A levelei nagyok, fényesek és bőrös tapintásúak, sötétzöldek a felső oldalon, míg az alsó oldalon világosabb, szőrös felületűek.

Virágok: A fajtát a nagy, fehér virágok jellemzik, amelyek 20-30 cm átmérőjűek is lehetnek. A virágok hatalmasak, illatosak és rendkívül látványosak. Ezek a virágok nyáron, főként június és augusztus között nyílnak.

Méret: Ez a magnólia egy nagy méretű fa, amely akár 12-15 méterre is megnövekedhet, bár gyakran kisebb, 6-8 méter magasra nő, ha szabadban, megfelelő környezetben nevelik.

Fagytűrés: A Magnolia grandiflora ‘Gallisoniensis’ meglehetősen jól tűri a hidegebb éghajlatot, mint más magnóliák, de a fagyos, kemikális környezetekben érzékeny lehet a fagyra, különösen a fiatal növények.

Helyigények: Kedveli a napos, vagy részben árnyékos helyeket, és jól fejlődik jó vízelvezetésű, termékeny talajban. Az ilyen növények nem szeretik a túlzottan nedves talajt, de a szárazságot sem viselik el jól hosszú ideig.

Gondozás:
Locsolás: A rendszeres öntözés fontos, különösen a száraz időszakokban, de a talaj vízmegtartó képessége is kulcsfontosságú, hogy a gyökerei ne rohadjanak el.
Trágyázás: A növényt évente egyszer vagy kétszer, tavaszi hónapokban érdemes trágyázni, hogy elősegítsük a virágzást és az egészséges növekedést.
Metsszés: Általában nem igényel metszést, de ha a fa túl nagyra nő, az enyhe metszéssel formázható.
Az Örökzöld magnólia ‘Gallisoniensis’ kiváló választás lehet kertekbe, parkokba, vagy mint egy szoliter fa, amely gyönyörű dísze lehet a kertnek.