Leírás

Főbb jellemzők:
Méret: A libanoni cédrus hatalmasra nőhet, akár 30-40 méterre is, és a törzse átmérője 2-3 méter is lehet.
Kor: A fa rendkívül hosszú életű, akár 1000 évig is elélhet. A legidősebb példányok több ezer évesek lehetnek.
Megjelenés: Az ágai vízszintesen nőnek, és a fák koronája széles, piramis alakú. A levelei tűszerűek, kékeszöld színűek, és a tobozok is jellegzetesek, 7-12 cm hosszúak.
Történelmi és kulturális jelentőség:
Bibliai említések: A libanoni cédrus gyakran szerepel a Bibliában, különösen a Héber Bibliában, ahol a templomok és paloták építésére ajánlják, mint erős és tartós fát.
Építkezés: Az ókori civilizációk, például a föníciaiak és az egyiptomiak is használták a libanoni cédrust hajók, templomok, paloták és egyéb fontos építmények készítésére. A fából készült anyagok rendkívül tartósak és aromásak voltak, így végtelenül értékesek voltak.
Szimbólum: A libanoni cédrus a libanoni nemzeti identitás egyik szimbóluma. A fa a Libanoni Köztársaság hivatalos jelképévé vált, és szerepel az ország zászlaján is.
Ökológiai szerep:
A libanoni cédrus természetes élőhelyei az erdőkben találhatók, és ezek az erdők a magas hegyvidéki területeken, 1000 és 2000 méter között helyezkednek el. Az erdők a fa megóvására és fenntartására nemzetközi erőfeszítéseket tesznek, mivel az élőhelyek veszélyeztetettek a túlzott kitermelés, az éghajlatváltozás és az emberi tevékenységek miatt.
Veszélyeztetett állapot:
A libanoni cédrus a világ egyik veszélyeztetett fafaja, és az erdők területének csökkenése miatt szerepel az IUCN Vörös Listáján. Az ipari fakitermelés és az élőhelyek elvesztése miatt az állományok jelentősen csökkentek az évszázadok során.
A libanoni cédrus tehát egy lenyűgöző fa, amely gazdag történelmi és vallási örökséggel rendelkezik, és fontos szerepet játszik a régió ökológiájában is.